Bitcoins.hu - az első magyar bitcoin portál
   

„A Bitcoin egy digitális fizetőeszköz, amelyet 2009-ben Satoshi Nakamoto hozott létre. Az elnevezés vonatkozik továbbá a fizetőeszközt kezelő nyílt forráskódú szoftverre, és az azzal létrehozott elosztott hálózatra is.

A többi elektronikus fizetőeszköztől eltérően a Bitcoin nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól. A Bitcoin a peer-to-peer hálózat csomópontjai által tárolt elosztott adatbázisra támaszkodik. Az adatbázis tartalmazza a fizetések adatait, garantálva az elektronikus fizetőeszközökkel szembeni alapvető követelményeket. A biztonságot digitális aláírások és proof-of-work rendszer adja.”                                          

 forrás: wikipédia

 

Ugye minden világos és érthető? Ha nem teljesen, de érdekel a téma, akkor valószínűleg éppen jó helyen jársz... Ha érthető, de még jobban el szeretnél mélyedni benne, akkor szintén jó helyen jársz :).

 

 
 

Az itt található FAQ az eredeti Bitcoin FAQ szerkesztett, kibővített magyar fordítása (2011. júniusi állapot). A linkek az eredeti angol oldalakra vezetnek.

A szerkesztő megyjegyzéseit így jelöljük.

 

Bitcoin FAQ

A leggyakrabban feltett kérdésekre az alábbiakban találhatsz választ.

 

 

Általános

Mik azok a bitcoinok?

A bitcoin a Bitcoin rendszer pénzegysége. Az általánosan használt rövidítése a BTC (mint a magyar forintnak a HUF). Valaminek az ára lehet pl. 100 BTC. A bitcoin nem egy kézzelfogható, fizikailag létező, hanem virtuális pénz: egy összeg, amely társítva van egy Bitcoin címmel. Lásd még: egyszerű bevezető a Bitcoinhoz.

(Mivel magát a rendszert és a pénzegységet is bitcoinnak nevezik, megkülönböztetésül ha a rendszerről van szó, azt nagy kezdőbetűvel írjuk, ha a pénzegységről, azt kicsivel.)

Hogyan szerezhetek bitcoinokat?

Ötféle módon lehet szerezni:

  • vásárlással olyan csereoldalon (tőzsdén), mint a Mt. Gox vagy a # bitcoin-OTC a FreeNode-on,
  • el lehet fogadni bitcoinokat árukért vagy szolgáltatásokért cserébe,
  • keresni lehet egy helyi kereskedőt a tradebitcoin weboldalon (vagy máshol), és kereskedni lehet vele készpénzben,
  • létre lehet hozni egy új blokk-ot (ennek jelenleg 50 BTC a hozama),
  • részt lehet venni egy bányászati társulásban (angolul: mining pool, amit bányászati medencének szoktak fordítani, de ennek sok értelme nincs).

Vehetek bitcoinokat Paypal-lal?

Bár lehetséges, hogy találsz olyan valakit, aki el szeretné adni a bitcoinjait Paypal-lal, (talán a # bitcoin-OTC-n keresztül), a legtöbb nagy pénzváltó nem teszi lehetővé a paypal-os finanszírozást. Ez amiatt van, hogy többször előfordult már: valaki Paypal-lal fizetett bitcoinokért, meg is kapta a BTC-t, de letagadta, és panaszt tett a Paypal-nél. A Paypal általában a vevő oldalára áll ebben az esetben, ezért ritka az ilyen üzlet manapság.

A bitcoinok vásárlása magánszemélyektől még mindig lehetséges ezzel a módszerrel, de megköveteli a kölcsönös bizalmat. Az üzletfeleket óvatosságra intjük...

Hogyan hozzák létre az új bitcoinokat?

A bitcoinok száma az idő előre haladtával, tökéletes 10 perces intervallumokat feltételezve.

 

Új érmék a hálózati csomópontokon generálódnak minden olyan esetben, amikor azok megoldást találnak egy bizonyos matematikai problémára (nagyon leegyszerűsítve: ha a hálózati csomópontok egy megadott határérték alatti véletlenszámot generálnak, akkor „megtalálnak”, létrehoznak egy új blokkot, ami jelenleg 50 BTC-t ér). A matematikai feltételt elég nehéz teljesíteni, mert ez bizonyítja a befektetett munkát. Egy blokk megoldásának jutalma automatikusan beállításra kerül, így a Bitcoin hálózat első 4 évében 10.500.000,- BTC lesz létrehozva. Ez az összeg megfeleződik minden 4 évben, így a 4-8 évek során 5.250.000,- lesz, a 8-12 évek alatt 2.625.000,- és így tovább. Így a virtuális érmék teljes száma idővel a 21.000.000,- BTC-hez fog közelíteni.

Ezen túlmenően egy olyan machanizmus van a hálózatba építve, amely az új blokkok létrehozási idejét átlagosan tíz percesre próbálja beállítani. Mivel az érmék létrehozásával próbálkozó felhasználók (az úgynevezett bányászok, minerek) száma folyamatosan változik (általában növekszik), ezért az új érmék előállításának nehézsége is változik. A nehézség beállítása annak az időnek az alapján történik, amely a korábbi 2016 blokk generálásához volt szükséges (normál esetben ez éppen két hét lenne, ha gyorsabban keletkeztek a blokkok, akkor ennél kevesebb, és a nehézség ezután nő). A nehézség tehát azokhoz a számítástechnikai erőforrásokhoz kapcsolódik, amelyeket arra szántak, hogy előállítsák az új érméket. Annak a valószínűsége, hogy valaki „felfedez” egy új blokkot, annak a számítógépen a számítási teljesítményén alapszik, amelyet használ, összehasonlítva az összes többi számítógéppel, amelyek blokkokat generálnak a hálózaton. (Mivel a feladvány lényegében egy határérték alatti véletlenszám keresése, a nehézség lényegében a határértéket tolja el, ezért a probléma megoldása a számítási teljesítményen túl a vakszerencsétől is függ, nem zárva ki azt a lehetőséget, hogy a szomszéd gyereke a Bitcoin kliens egyébként nem sokat érő beépített generátorával egy perc alatt találjon egy blokkot, és ezzel 50 BTC boldog tulajdonosa legyen...)

Mennyi bitcoin létezik jelenleg?

Aktuális szám

Blokktalálatoknál a jutalmul kapott érmék száma a blokkok aktuális számától függ. Egy blokk 50 BTC-t ér az első 210.000 blokk esetében, 25 BTC-t a következő 210.000 blokknál, majd a 12,5 BTC-t, 6,25 BTC-t és így tovább.

Mennyire lehet bitcoinokat osztani?

Technikailag egy bitcoin 8 tizedesig osztható a meglévő adatszerkezetek használatával, ezért 0,000 000 01 BTC a jelenleg lehetséges legkisebb összeg. (Ezt a rendszer kitalálójáról 1 Satoshinak nevezték el.)

Hogyan működik a felezés, ha a szám nagyon lecsökken?

A jutalom 0.000 000 01 BTC-ről 0-ra változik. Ezután valószínűleg nem lesz több érme létrehozva. (De ennyire inkább ne rohanjunk előre az időben :-))

A rendszerben a BTC-értékeket 64-bites előjeles egészek tárolják oly módon, hogy a BTC értéket megszorozzuk 100.000.000-val. Így tárolódnak a rendszerben a bitcoin egyenlegek / értékek.

Mennyi ideig tart az összes érmét generálni?

Az utolsó blokk, amely érmét fog generálni, a 6.929.999-ik blokk. Ez körülbelül a 2140-ik évben generálódik. Ezután az összes forgalomban lévő érme száma statikus marad,  20.999.999.976.9,- BTC lesz.

Ha több érmét már nem hoznak létre, attól több blokk még keletkezhet?

Pontosan! Még mielőtt az érmék létrehozása véget ér, a tranzakciós díjak használata valószínűleg értékesebbé teszi az új blokkok létrehozását a díjakból, mint amilyen értékes az új érmék létrehozása. Amikor az érmék generálása véget ér, a bitcoinok használatának fenntarthatósága teljes mértékben e díjaktól függ majd. Lesznek blokkok a 6.929.999-ik blokk után is, feltételezve, hogy az emberek akkor még mindig használnak bitcoinokat.

Ha több érmét nem hoznak létre, mi történik, ha a bitcoinok elvesznek? Nem lesz ebből probléma?

Egyáltalán nem. A kereslet és kínálat törvénye miatt, ha kevesebb bitcoin hozzáférhető, a meglévők iránt nagyobb lesz a kereslet, ezért magasabb lesz az értékük. Így, ha a bitcoinok elvesznek, a maradék bitcoinok értéke növekszik kompenzálásképpen. Mivel a bitcoinok értéke növekedik, egy tétel megvásárlásához szükséges bitcoinok száma csökken. Ezt nevezik deflációs gazdasági modell-nek. Végül amikor eljutunk arra a pontra, hogy a legnagyobb ügylet is kevesebb mint 1BTC lesz, akkor egyszerűen jobbra visszük a tizedesjegyet néhánnyal, és a rendszer folytatódik.

Ha minden tranzakciót közzétesznek a hálózaton, a Bitcoin rendszer nem növi ki a kereteit?

A Bitcoin protokoll segítségével a kis tételekben fizető ügyfelek használhatják a Bitcoint anélkül, hogy le kellene tölteniük a teljes tranzakciós történetet. Ahogy a forgalom növekszik és ez kritikussá válik, az aktuális kliensszoftverbe ezt implementálni fogják. Az összes tranzakciót tároló hálózati csomópontok egyszer majd specializáltabb szolgáltatássá válnak. A szoftver módosításával ezek a Bitcoin csomópontok könnyedén lépést tudnak tartani a VISA-val és a MasterCard-dal, viszonylag szerény hardverrel (pár szerver-rack, mai hardverrel). Érdemes megjegyezni, hogy a MasterCard hálózat hasonló struktúrára épül mint a Bitcoin – olyan mint egy peer-to-peer hálózat.

Tudjon meg többet az skálázhatóságról.

Miért kell várnom 10 percet, mielőtt elkölthetném a pénzt, amit kaptam?

Azért kell várni 10 percet, mert ez az átlagos ideje egy blokk megtalálásának. Ez jelentősen hosszabb vagy rövidebb idő lehet, a szerencsétől függően, a 10 perc az átlagos eset.

A Bitcoin rendszer az aktuálisan keletkező blokkokban tárolja az aktuális tranzakciók leírását (azt, hogy ki, kinek, mennyi pénzt utalt át). Egy blokk keletkezését követően  mindenki egyetért, hogy a tranzakciók létrejöttek, és az átutaét pénzt az új tulajdonosa elköltheti. Egészen addig előfordulhat, hogy egyes hálózati csomópontok mást hisznek, ha valaki megpróbálja megtéveszteni a rendszert azzal, hogy visszavon egy tranzakciót. Minél több igazolása van egy tranzakciónak, annál kisebb a kockázata a visszavonásnak. Csak 6 blokk vagy 1 óra elég ahhoz, hogy a visszavonás számításilag kivitelezhetetlen legyen. Ez jóval jobb, mint a hitelkártyák esetében, ahol a visszaterhelés megtörténhet akár három hónappal is az eredeti tranzakciót követően!

Miért tíz perc konkrétan? Ez egy közelítés, amely Satoshi nevéhez fűződik, a nagy hálózatok új blokkjainak terjedési ideje és a felbomló láncok miatt elvesztegetett munka mennyisége között. Ha ez kínaiul hangzott, aggodalomra semmi ok. Olvasd el a technikai dokumentációt, minden világos lesz.

Várnom kell 10 percig, hogy vásárolhassak vagy eladhassak dolgokat bitcoinnal?

Nem, nyugodtan el lehet adni a dolgokat anélkül, hogy megvárnád az igazolást, ha az ügylet nem túl nagy értékű.

Amikor az emberek felteszik ezt a kérdést, általában a szupermarketekre vagy a snack gépekre gondolnak, mint ezen a fórumon 2010 júliusától . A nulla igazolású ügyletek továbbra is megjelennek a grafikus felhasználói felületen, de nem lehet elkölteni őket. El lehet azonban gondolkodni a kockázaton, hogy mi lesz, ha el lehet költeni ezeket a jövőben. Olyasmit eladni nulla visszaigazolással, ami meglehetősen olcsó (ételek, digitális letöltések stb.) nem jelenthet problémát, ha jól kapcsolódó csomópontot futtatsz.

Miért változik folyamatosan a Bitcoin címe?

Amennyiben „Your Bitcoin Address:” alatt megadott címmel valamilyen tranzakciót végzel (tehát BTC-t utalsz vagy kapsz), a Bitcoin lecseréli azt egy új címmel. Ez azért van, hogy minden ügylethez új címet használjunk, növelve az anonimitást . Emellett minden régi címed továbbra is használható: láthatod őket a Beállítások -> Saját fogadó címek alatt.

 

Gazdaság

Honnan ered a bitcoin értéke?

A bitcoinoknak azért van értéke, mert sokan elfogadják fizetőeszközként. Lásd a bitcoin-elfogadó helyek listáját.

Amikor azt mondjuk, hogy egy pénznek aranyfedezet van, az azt jelenti, hogy van egy ígéret, hogy a pénzt aranyra lehet váltani. Bizonyos értelemben azt lehetne mondani, hogy a bitcoin „fedezetét” az elfogadó és pénzváltóhelyek adják:  kereskedők BTC-ben feltüntetett árcédulái is ígéretek, hogy meghatározott összegű BTC-ért árut (szolgáltatást, USA-dollárt stb.) kapunk.

Az tévhit, hogy a bitcoinok értéke a villamosenergia-költségből származik, amely a generálásukhoz szükséges. A költség nem egyenlő az értékkel – felbérelni 1000 embert arra, hogy ásóval egy nagy lyukat ássanak a földbe költséges lehet, de nem értékes. Ugyanígy, a ritkaság kritikus követelmény egy hasznos valutánál, ez önmagában nem tesz semmit értékessé. Például az ujjlenyomatok ritkák, de ez nem jelenti azt, hogy van csereértékük.

Mi van, ha valaki felvásárolja az összes létező bitcoint?

Mi van, ha valaki megveszi az összes aranyat a világon? Nos, ha megpróbálja megvenni az összeset, a vevő ezzel feltornázza az árakat, és előbb-utóbb elfogy a pénze.

Nem minden bitcoin eladó. Csakúgy, mint az aranynál, senki sem vehet olyan bitcoint, ami nem eladó.

A Bitcoin monetáris politikája deflációs spirált okoz

Lásd a cikket a deflációs spirál-ról.

 

A Bitcoin nem juttatja tisztességtelen előnyhöz a korai belépőket?

A korai belépők sok bitcoinnal rendelkeznek, mert kockáztattak és befektettek egy nem bizonyított technológiába. Ezáltal segítettek a Bitcoinnak azzá válni, ami most, és ami a jövőben lesz (remélhetőleg egy mindenütt jelenlévő decentralizált digitális pénzzé fog válni). Helyénvaló tehát, hogy megkapják sikeres befektetésük jutalmát.

Akárhogyan is, minden generált bitcoin valószínűleg tucatnyi alkalommal cserél gazdát mint csereeszköz, így az első elosztás nyeresége jelentéktelen lesz az összes kereskedéshez képest, amelyet a Bitcoin lehetővé tesz.

(Megjegyzés: a Bitcoin rendszer 2010 végén, 2011 elején kezdett ismertté válni: akkor jelentek meg hozzá a nagyobb teljesítményű bányászati segédszoftverek, akkortól kereskedtek vele komolyabban, akkor ment fel 1 USD fölé az árfolyama. Az első két évben kb. 5 millió BTC keletkezett, valószínűleg javarészt a szisztéma kitalálóinál. Ez a teljes mennyiség negyede, mostani (20 USD/BTC-s) árfolyamon számítva 100 millió USD. Elég szép jutalom :-))

A Bitcoin egy piramisjáték?

A piramisjátékoknál az alapítók meggyőzik a befektetőket, hogy majd nyereséghez jutnak. A Bitcoin nem vállal ilyen garanciát. Nincs központi szerve, csak egyének, akik gazdaságot építenek.

A piramisjáték egy zéró összegű játék. Korai belépői csak a késői belépők rovására jutnak profithoz. A Bitcoinban lehetőség van mindenki számára nyerni. A korai belépők a növekvő értékből profitálnak, a késői belépők pedig a stabil és széles körben elfogadott peer-to-peer valuta hasznosságából.

Az a tény, hogy a korai belépők nagyobb haszonra tesznek szert, még nem jelenti azt, hogy piramisjátékról van szó. 

(Mondják ezt 5 millió BTC-vel a számlájukon... :-))

 

Hálózat

 

Be kell állítanom a tűzfalamat, hogy futtatni tudjam a Bitcoin klienst?

A Bitcoin felveszi a kapcsolatot a többi csomóponttal, rendszerint a 8333-as TCP porton. Engedélyezned kell a kimenő TCP kapcsolatokat a 8333-as portra, ha azt szeretnéd, hogy a Bitcoin kliens kapcsolódni tudjon a többi csomóponthoz. A Bitcoin megpróbál csatlakozni az IRC-re is (a 6667-es tcp porton).

(A szoftveres tűzfalak általában rá szoktak kérdezni, hogy egy adott alkalmazást kiengedjenek-e a netre. Ha szeretnénk használni a Bitcoin klienst, akkor engedjük ki, különben nem tud kapcsolódni, és nem tudja letölteni a blokkokat. Bejövő portot nem kell megnyitni.)

 

 

Hogyan működik a partnerkereső mechanizmus?

A Bitcoin elsősorban úgy talál társakat, hogy csatlakozik egy IRC szerverre (a bitcoin csatorna száma az irc.lfnet.org-on). Ha a kapcsolat az IRC szerverrel nem jön létre (pl. TOR-on keresztül), egy beépített csomópont-lista kerül felhasználásra, és a csomópontoktól le lesz kérve még több csomópont címe.

 

Bányászat

Mi az a bányászat?

A bányászat az a folyamat, amikor számítási képességet áldozunk új érvényes blokkok megtalálására, és így új bitcoinokat teremtünk.

Nagyon leegyszerűsítve a bányászat az előző blokk hash-éből, egy folyamatosan növekvő számláló (nonce) értékéből, és még néhány egyéb összetevőből származtatott új blokkfejléc hash-e (az eredeti szöveg szerint "Technically speaking, mining is the calculation of a hash of the previous block and a nonce.", ami még nagyon leegyszerűsítve sem igaz). Ha a hash értékről kiderül, hogy kevesebb, mint a jelenlegi nehézség, egy új blokk alakul ki, és a bányász kap 50 újonnan létrehozott bitcoint (pontosabban: ha a hash a nehézségtől függő target értéknél kisebb vagy azzal egyenlő). Ha nagyobb (az esetek döntő többségében nagyobb), akkor egy új nonce használatos, és egy új hash kerül kiszámításra. Ezt másodpercenként több ezerszer vagy milliószor elvégzi minden bányász.

Már régóta bányászok, mégsem hoztam létre új bitcoinokat. Mi a baj?

A Bitcoin rendszer elidulásakor bárki könnyen találhatott új blokkokat szabványos CPU-kkal. Ahogy egyre többen kezdtek el bányászni, az új blokkok megtalálásának nehézsége nagyban megnőtt, egészen addig a pontig, ahol az átlagos ideje annak, hogy egy CPU egy blokkot találjon, akár több év is lehet. Az egyetlen költség- és időhatékony módja a bányászatnak egy high-end grafikus kártya speciális szoftverrel (lásd még: Miért bányászik egy GPU gyorsabban, mint egy CPU). Mivel a CPU-bányászat lényegében használhatatlan, talán el is lesz távolítva a Bitcoin szoftver későbbi verzióiból.

A bányászatot valami hasznos számításhoz használják?

A bányászat során végzett számítások Bitcoinon belüliek, és nem függenek össze semmilyen más elosztott számítási projekttel. Arra szolgálnak, hogy biztosítsák a Bitcoin hálózatot, ami hasznos.

Ez nem elvesztegetett energia?

Energiát fektetni egy szabad monetáris rendszer létrehozására aligha elvesztegetett. Továbbá, azok a szolgáltatások, amelyek a jelenleg széles körben elterjedt monetáris rendszerek működéséhez szükségesek, mint például a bankok és hitelkártya-társaságok rendszerei, szintén energiát igényelnek, vitathatatlanul többet, mint a Bitcoin.

(Azért nem jelentéktelen az a többlet energiafogyasztás, amit a bitcoinok létrehozása generál (jeleneg kb. 100 MW/h naponta, világszinten), de legalább más természeti kárt nem okoz, nem úgy, mint pl. a tiszai ciánszennyezésért felelős aranybányászat.)

Miért nem használunk olyan számításokat, amelyek hasznosak még néhány más célra is?

A Bitcoin hálózat biztonságának megteremtéséhez a számításoknak van néhány nagyon különleges tulajdonsága. Ezek a funkciók nem összeegyeztethetők a más célokhoz használt számításokkal.

 

Súgó

Szeretnék többet tudni. Hol kaphatok segítséget?

 

 

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.