|
| Az itt található FAQ az eredeti
Bitcoin FAQ
szerkesztett, kibővített magyar fordítása (2011. júniusi állapot). A
linkek az eredeti angol oldalakra vezetnek.
A szerkesztő
megyjegyzéseit így jelöljük.
Bitcoin FAQ
A leggyakrabban feltett kérdésekre az alábbiakban találhatsz választ.
Általános
Mik azok a bitcoinok?
A bitcoin a Bitcoin rendszer pénzegysége. Az általánosan használt rövidítése
a BTC (mint a magyar forintnak a HUF). Valaminek az ára lehet
pl. 100 BTC. A
bitcoin nem egy kézzelfogható, fizikailag létező, hanem virtuális pénz: egy összeg, amely társítva van egy Bitcoin címmel. Lásd
még: egyszerű bevezető a
Bitcoinhoz.
(Mivel magát a rendszert és a pénzegységet is
bitcoinnak nevezik, megkülönböztetésül ha a rendszerről van szó, azt
nagy kezdőbetűvel írjuk, ha a pénzegységről, azt kicsivel.)
Hogyan szerezhetek bitcoinokat?
Ötféle módon lehet szerezni:
- vásárlással olyan csereoldalon (tőzsdén), mint a Mt. Gox vagy a # bitcoin-OTC a
FreeNode-on,
- el lehet fogadni bitcoinokat árukért vagy szolgáltatásokért cserébe,
- keresni lehet egy helyi kereskedőt a tradebitcoin weboldalon (vagy máshol), és
kereskedni lehet vele készpénzben,
- létre lehet hozni egy új blokk-ot (ennek
jelenleg 50 BTC a hozama),
- részt lehet venni egy „bányászati
társulásban” (angolul:
mining pool, amit bányászati medencének szoktak fordítani, de ennek sok
értelme nincs).
Vehetek bitcoinokat Paypal-lal?
Bár lehetséges, hogy találsz olyan valakit, aki el szeretné adni a
bitcoinjait Paypal-lal, (talán a # bitcoin-OTC-n keresztül), a legtöbb nagy
pénzváltó nem teszi lehetővé a paypal-os finanszírozást. Ez amiatt van,
hogy többször előfordult már: valaki Paypal-lal fizetett
bitcoinokért, meg is kapta a BTC-t, de letagadta, és panaszt tett a
Paypal-nél. A Paypal általában a vevő oldalára áll ebben az esetben,
ezért ritka az ilyen üzlet manapság.
A bitcoinok vásárlása magánszemélyektől még mindig lehetséges ezzel a
módszerrel, de megköveteli a kölcsönös bizalmat. Az üzletfeleket óvatosságra intjük...
Hogyan hozzák létre az új bitcoinokat?
A bitcoinok
száma az idő előre haladtával, tökéletes 10 perces intervallumokat
feltételezve.
Új érmék a hálózati csomópontokon generálódnak minden olyan esetben, amikor
azok megoldást találnak egy bizonyos matematikai problémára (nagyon
leegyszerűsítve: ha a hálózati csomópontok egy megadott határérték alatti
véletlenszámot generálnak, akkor „megtalálnak”, létrehoznak egy új blokkot,
ami jelenleg 50 BTC-t ér). A matematikai feltételt elég nehéz
teljesíteni, mert ez bizonyítja a befektetett munkát. Egy
blokk megoldásának jutalma automatikusan beállításra kerül, így
a Bitcoin hálózat első 4 évében 10.500.000,- BTC lesz létrehozva. Ez
az összeg megfeleződik minden 4 évben, így a 4-8 évek során 5.250.000,- lesz, a
8-12 évek alatt 2.625.000,- és így tovább. Így a virtuális érmék teljes száma idővel a
21.000.000,- BTC-hez fog közelíteni.
Ezen túlmenően egy olyan machanizmus van a hálózatba építve, amely az új
blokkok létrehozási idejét átlagosan tíz percesre próbálja beállítani. Mivel az
érmék létrehozásával próbálkozó felhasználók (az úgynevezett bányászok, minerek)
száma folyamatosan változik (általában növekszik),
ezért az új érmék előállításának nehézsége is változik. A nehézség beállítása annak az időnek az
alapján történik, amely a korábbi 2016 blokk generálásához volt szükséges
(normál esetben ez éppen két hét lenne, ha gyorsabban keletkeztek
a blokkok, akkor ennél kevesebb, és a nehézség ezután nő). A nehézség tehát azokhoz a számítástechnikai
erőforrásokhoz kapcsolódik, amelyeket
arra szántak, hogy előállítsák az új érméket. Annak a valószínűsége, hogy valaki
„felfedez” egy új blokkot, annak a számítógépen a számítási teljesítményén alapszik, amelyet használ, összehasonlítva az összes többi
számítógéppel, amelyek blokkokat generálnak a hálózaton.
(Mivel a feladvány lényegében egy határérték alatti véletlenszám keresése, a
nehézség lényegében a határértéket tolja el, ezért
a probléma megoldása a számítási teljesítményen túl a vakszerencsétől is függ,
nem zárva ki azt a lehetőséget, hogy a szomszéd gyereke a Bitcoin kliens
– egyébként nem sokat érő –
beépített generátorával egy perc alatt találjon egy blokkot, és ezzel 50
BTC boldog tulajdonosa legyen...)
Mennyi bitcoin létezik jelenleg?
Aktuális szám
Blokktalálatoknál a jutalmul kapott érmék száma a blokkok aktuális számától
függ. Egy blokk 50 BTC-t ér az első 210.000 blokk esetében, 25 BTC-t a
következő 210.000 blokknál, majd a 12,5 BTC-t, 6,25 BTC-t és így tovább.
Mennyire lehet bitcoinokat osztani?
Technikailag egy bitcoin 8 tizedesig osztható a meglévő adatszerkezetek
használatával, ezért 0,000 000 01 BTC a jelenleg lehetséges legkisebb összeg. (Ezt
a rendszer kitalálójáról 1 Satoshinak nevezték el.)
Hogyan működik a felezés, ha a szám nagyon lecsökken?
A jutalom 0.000 000 01 BTC-ről 0-ra változik. Ezután
valószínűleg nem lesz több érme létrehozva. (De ennyire
inkább ne rohanjunk előre az időben :-))
A rendszerben a BTC-értékeket 64-bites
előjeles egészek tárolják oly módon, hogy a BTC értéket megszorozzuk 100.000.000-val. Így
tárolódnak a rendszerben a bitcoin egyenlegek / értékek.
Mennyi ideig tart az összes érmét generálni?
Az utolsó blokk, amely érmét fog generálni, a 6.929.999-ik blokk. Ez
körülbelül a 2140-ik évben generálódik. Ezután az összes forgalomban lévő
érme száma statikus marad, 20.999.999.976.9,- BTC lesz.
Ha több érmét már nem hoznak létre, attól több blokk még keletkezhet?
Pontosan! Még
mielőtt az érmék létrehozása véget ér, a tranzakciós díjak használata
valószínűleg értékesebbé teszi az új blokkok létrehozását a díjakból, mint
amilyen értékes az új érmék létrehozása. Amikor az érmék generálása véget
ér, a bitcoinok használatának fenntarthatósága teljes mértékben e díjaktól
függ majd. Lesznek
blokkok a 6.929.999-ik blokk után is, feltételezve, hogy az emberek akkor még mindig
használnak bitcoinokat.
Ha több érmét nem hoznak létre, mi történik, ha a bitcoinok elvesznek? Nem
lesz ebből probléma?
Egyáltalán nem. A kereslet és kínálat törvénye miatt, ha kevesebb bitcoin hozzáférhető, a meglévők iránt nagyobb lesz a kereslet, ezért magasabb
lesz az értékük. Így, ha a
bitcoinok elvesznek, a maradék bitcoinok értéke növekszik kompenzálásképpen. Mivel a
bitcoinok értéke növekedik,
egy tétel megvásárlásához
szükséges bitcoinok száma csökken. Ezt
nevezik deflációs gazdasági modell-nek. Végül
amikor eljutunk arra a pontra, hogy a legnagyobb ügylet is kevesebb mint
1BTC lesz, akkor egyszerűen jobbra visszük a tizedesjegyet néhánnyal, és a rendszer
folytatódik.
Ha minden tranzakciót közzétesznek a hálózaton, a Bitcoin rendszer nem növi
ki a kereteit?
A Bitcoin protokoll segítségével a kis tételekben fizető ügyfelek
használhatják a Bitcoint anélkül, hogy le kellene tölteniük a teljes
tranzakciós történetet. Ahogy a
forgalom növekszik és ez kritikussá válik, az aktuális kliensszoftverbe ezt
implementálni fogják. Az összes tranzakciót tároló
hálózati csomópontok egyszer majd specializáltabb szolgáltatássá válnak. A szoftver
módosításával ezek a Bitcoin csomópontok könnyedén
lépést tudnak tartani a VISA-val és a MasterCard-dal, viszonylag szerény
hardverrel (pár szerver-rack, mai hardverrel). Érdemes megjegyezni, hogy a
MasterCard hálózat hasonló struktúrára épül mint a Bitcoin – olyan mint
egy peer-to-peer hálózat.
Tudjon meg többet az skálázhatóságról.
Miért kell várnom 10 percet, mielőtt elkölthetném a pénzt, amit kaptam?
Azért kell várni 10 percet, mert ez az átlagos ideje egy blokk
megtalálásának. Ez
jelentősen hosszabb vagy rövidebb idő lehet, a szerencsétől függően, a 10 perc
az átlagos eset.
A Bitcoin rendszer az aktuálisan keletkező blokkokban tárolja az aktuális
tranzakciók leírását (azt, hogy ki, kinek, mennyi pénzt
utalt át). Egy blokk keletkezését követően
mindenki egyetért, hogy a tranzakciók létrejöttek, és az átutaét pénzt az új
tulajdonosa elköltheti. Egészen addig
előfordulhat, hogy egyes hálózati csomópontok mást hisznek, ha valaki
megpróbálja megtéveszteni a rendszert azzal, hogy visszavon egy tranzakciót. Minél több
igazolása van egy tranzakciónak, annál kisebb a kockázata a visszavonásnak. Csak
6 blokk vagy 1 óra elég ahhoz, hogy a visszavonás számításilag
kivitelezhetetlen legyen. Ez jóval jobb, mint a
hitelkártyák esetében, ahol a visszaterhelés megtörténhet akár három hónappal
is az eredeti tranzakciót követően!
Miért tíz perc konkrétan? Ez egy közelítés, amely Satoshi nevéhez fűződik, a
nagy hálózatok új blokkjainak terjedési ideje és a felbomló láncok miatt
elvesztegetett munka mennyisége között. Ha ez kínaiul hangzott, aggodalomra
semmi ok. Olvasd el a technikai dokumentációt,
minden világos lesz.
Várnom kell 10 percig, hogy vásárolhassak vagy eladhassak dolgokat
bitcoinnal?
Nem, nyugodtan el lehet adni a dolgokat anélkül, hogy megvárnád az igazolást,
ha az ügylet nem túl nagy értékű.
Amikor az emberek felteszik ezt a kérdést, általában a szupermarketekre vagy
a snack gépekre gondolnak, mint ezen a fórumon 2010 júliusától . A
nulla igazolású ügyletek továbbra is megjelennek a grafikus felhasználói
felületen, de nem lehet elkölteni őket. El
lehet azonban gondolkodni a kockázaton, hogy mi lesz, ha el lehet költeni ezeket a jövőben.
Olyasmit eladni nulla
visszaigazolással, ami meglehetősen olcsó (ételek, digitális letöltések stb.)
nem jelenthet problémát, ha jól kapcsolódó csomópontot futtatsz.
Miért változik folyamatosan a Bitcoin címe?
Amennyiben „Your Bitcoin Address:” alatt megadott címmel valamilyen
tranzakciót végzel (tehát BTC-t utalsz vagy kapsz), a
Bitcoin lecseréli azt egy új címmel. Ez azért van, hogy minden ügylethez új
címet használjunk, növelve az anonimitást . Emellett
minden
régi címed továbbra is használható: láthatod őket a Beállítások -> Saját fogadó
címek alatt.
Gazdaság
Honnan ered a bitcoin értéke?
A bitcoinoknak azért van értéke, mert sokan elfogadják fizetőeszközként. Lásd
a bitcoin-elfogadó helyek listáját.
Amikor azt mondjuk, hogy egy pénznek aranyfedezet van, az azt jelenti, hogy
van egy ígéret, hogy a pénzt aranyra lehet váltani. Bizonyos
értelemben azt lehetne mondani, hogy a bitcoin „fedezetét” az
elfogadó és pénzváltóhelyek adják:
kereskedők BTC-ben feltüntetett árcédulái is ígéretek, hogy meghatározott
összegű BTC-ért árut (szolgáltatást, USA-dollárt stb.) kapunk.
Az tévhit, hogy a bitcoinok értéke a villamosenergia-költségből származik,
amely a generálásukhoz szükséges. A költség
nem egyenlő az értékkel – felbérelni 1000 embert arra, hogy ásóval egy
nagy lyukat ássanak a földbe költséges lehet, de nem értékes. Ugyanígy, a ritkaság kritikus
követelmény egy hasznos valutánál, ez önmagában nem tesz semmit értékessé. Például az ujjlenyomatok ritkák, de ez
nem jelenti azt, hogy van csereértékük.
Mi van, ha valaki felvásárolja az összes létező bitcoint?
Mi van, ha valaki megveszi az összes aranyat a világon? Nos,
ha megpróbálja megvenni az összeset, a vevő ezzel feltornázza az árakat, és
előbb-utóbb
elfogy a pénze.
Nem minden bitcoin eladó. Csakúgy, mint az aranynál, senki
sem vehet olyan bitcoint, ami nem eladó.
A Bitcoin monetáris politikája deflációs spirált okoz
Lásd a cikket a deflációs
spirál-ról.
A Bitcoin nem juttatja tisztességtelen
előnyhöz a korai belépőket?
A korai belépők sok bitcoinnal rendelkeznek, mert kockáztattak és
befektettek egy nem bizonyított technológiába. Ezáltal segítettek a Bitcoinnak azzá
válni, ami most, és ami a jövőben lesz (remélhetőleg egy mindenütt jelenlévő
decentralizált digitális pénzzé fog válni). Helyénvaló tehát, hogy megkapják
sikeres befektetésük jutalmát.
Akárhogyan is, minden generált bitcoin valószínűleg tucatnyi alkalommal
cserél gazdát mint csereeszköz, így az első elosztás nyeresége jelentéktelen
lesz az összes kereskedéshez képest, amelyet a Bitcoin lehetővé tesz.
(Megjegyzés: a Bitcoin rendszer 2010 végén,
2011 elején kezdett ismertté válni: akkor jelentek meg hozzá a
nagyobb teljesítményű bányászati segédszoftverek, akkortól
kereskedtek vele komolyabban, akkor ment fel 1 USD fölé az
árfolyama. Az első két évben kb. 5 millió BTC keletkezett,
valószínűleg javarészt a szisztéma kitalálóinál. Ez a teljes
mennyiség negyede, mostani (20 USD/BTC-s) árfolyamon számítva 100
millió USD. Elég szép jutalom :-))
A Bitcoin egy piramisjáték?
A piramisjátékoknál az alapítók meggyőzik a befektetőket, hogy majd
nyereséghez jutnak. A Bitcoin nem
vállal ilyen garanciát. Nincs
központi szerve, csak egyének, akik gazdaságot építenek.
A piramisjáték egy zéró összegű játék. Korai
belépői csak a késői belépők rovására jutnak profithoz. A Bitcoinban
lehetőség van mindenki számára nyerni. A korai belépők a növekvő értékből
profitálnak, a késői belépők pedig a stabil és széles körben elfogadott
peer-to-peer valuta hasznosságából.
Az a tény, hogy a korai belépők nagyobb haszonra tesznek szert, még nem
jelenti azt, hogy piramisjátékról van szó.
(Mondják ezt 5 millió BTC-vel a
számlájukon... :-))
Hálózat
Be kell állítanom a tűzfalamat, hogy
futtatni tudjam a Bitcoin klienst?
A Bitcoin felveszi a kapcsolatot a többi csomóponttal, rendszerint a 8333-as
TCP porton. Engedélyezned kell a kimenő TCP kapcsolatokat a 8333-as portra, ha azt
szeretnéd, hogy a Bitcoin kliens kapcsolódni tudjon a többi csomóponthoz. A
Bitcoin megpróbál csatlakozni az IRC-re is (a 6667-es tcp porton).
(A szoftveres tűzfalak általában rá szoktak
kérdezni, hogy egy adott alkalmazást kiengedjenek-e a netre. Ha
szeretnénk használni a Bitcoin klienst, akkor engedjük ki, különben
nem tud kapcsolódni, és nem tudja letölteni a blokkokat. Bejövő
portot nem kell megnyitni.)
Hogyan működik a partnerkereső
mechanizmus?
A Bitcoin elsősorban úgy talál társakat, hogy csatlakozik egy IRC szerverre
(a bitcoin csatorna száma az irc.lfnet.org-on). Ha
a kapcsolat az IRC szerverrel nem jön létre (pl. TOR-on keresztül), egy
beépített csomópont-lista kerül felhasználásra, és a csomópontoktól le lesz
kérve még több csomópont címe.
Bányászat
Mi az a bányászat?
A bányászat az a folyamat, amikor számítási képességet áldozunk új érvényes
blokkok megtalálására, és így új bitcoinokat teremtünk.
Nagyon leegyszerűsítve a bányászat az előző blokk hash-éből, egy
folyamatosan növekvő számláló (nonce) értékéből, és még néhány egyéb
összetevőből származtatott új blokkfejléc hash-e (az eredeti
szöveg szerint "Technically speaking, mining is the calculation of a
hash of the previous block and a
nonce.", ami még nagyon
leegyszerűsítve sem igaz). Ha a hash értékről kiderül, hogy
kevesebb, mint a jelenlegi nehézség,
egy új blokk alakul ki, és a bányász kap 50 újonnan létrehozott bitcoint
(pontosabban: ha a hash a nehézségtől függő target értéknél
kisebb vagy azzal egyenlő). Ha nagyobb (az
esetek döntő többségében nagyobb), akkor egy új nonce használatos, és egy új hash kerül
kiszámításra. Ezt
másodpercenként több ezerszer vagy milliószor elvégzi minden bányász.
Már régóta bányászok, mégsem hoztam létre új bitcoinokat. Mi a baj?
A Bitcoin rendszer elidulásakor bárki könnyen találhatott új blokkokat szabványos
CPU-kkal. Ahogy
egyre többen kezdtek el bányászni, az új blokkok megtalálásának nehézsége nagyban
megnőtt, egészen addig a pontig, ahol az átlagos ideje annak, hogy egy CPU egy
blokkot találjon, akár több év is lehet. Az egyetlen költség- és
időhatékony módja a bányászatnak egy high-end grafikus kártya speciális
szoftverrel (lásd még: Miért bányászik egy GPU gyorsabban,
mint egy CPU). Mivel a CPU-bányászat lényegében
használhatatlan, talán el is lesz távolítva a Bitcoin szoftver későbbi
verzióiból.
A bányászatot valami hasznos számításhoz használják?
A bányászat során végzett számítások Bitcoinon belüliek, és nem függenek
össze semmilyen más elosztott számítási projekttel. Arra szolgálnak, hogy biztosítsák a
Bitcoin hálózatot, ami hasznos.
Ez nem elvesztegetett energia?
Energiát fektetni egy szabad monetáris rendszer létrehozására aligha
elvesztegetett. Továbbá, azok a
szolgáltatások, amelyek a jelenleg széles körben elterjedt monetáris rendszerek
működéséhez szükségesek, mint például a bankok és hitelkártya-társaságok
rendszerei, szintén energiát igényelnek, vitathatatlanul többet, mint a
Bitcoin.
(Azért nem jelentéktelen az a többlet
energiafogyasztás, amit a bitcoinok létrehozása generál (jeleneg kb.
100 MW/h naponta, világszinten), de legalább más természeti kárt nem
okoz, nem úgy, mint pl. a tiszai ciánszennyezésért felelős
aranybányászat.)
Miért nem használunk olyan számításokat, amelyek hasznosak még néhány más
célra is?
A Bitcoin hálózat biztonságának megteremtéséhez a számításoknak van néhány
nagyon különleges tulajdonsága. Ezek a funkciók nem
összeegyeztethetők a más célokhoz használt számításokkal.
Súgó
Szeretnék többet tudni. Hol
kaphatok segítséget?
A lap szövege
Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0
licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide
mutató linkkel szabad.
|
|
