„A Bitcoin egy digitális fizetőeszköz, amelyet 2009-ben Satoshi Nakamoto hozott létre. Az elnevezés vonatkozik továbbá a fizetőeszközt kezelő nyílt forráskódú szoftverre, és az azzal létrehozott elosztott hálózatra is.

A többi elektronikus fizetőeszköztől eltérően a Bitcoin nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól. A Bitcoin a peer-to-peer hálózat csomópontjai által tárolt elosztott adatbázisra támaszkodik. Az adatbázis tartalmazza a fizetések adatait, garantálva az elektronikus fizetőeszközökkel szembeni alapvető követelményeket. A biztonságot digitális aláírások és proof-of-work rendszer adja.”                                          

 forrás: wikipédia

Ugye minden világos és érthető? Ha nem teljesen, de érdekel a téma, akkor valószínűleg éppen jó helyen jársz... Ha érthető, de még jobban el szeretnél mélyedni benne, akkor szintén jó helyen jársz :).

A Bitcoinra rákeresve jelenleg (2013 végén) 27 millió feletti találatot ad a Google, információ tehát van bőven, kezdve a rendszert kitaláló Satoshi első tanulmányával, az ebből realizálódott Bitcoin anyaoldalával, folytatva a Wikipédiával (már magyarul is), a részletes leírásokkal, videókkal és cikkekkel. Minek ezeket egy újabb oldallal szaporítani?

A Bitcoin rendszer a maga nemében zseniális, de annyira bonyolult, hogy vagy rengeteg időt vesz el a megértése, vagy a felületes ismerkedés eredményeként egy csomó nyitott kérdésünk és téves következtetésünk marad. Mi megpróbáljuk ismeretterjesztő jelleggel összefoglalni és átadni ezt a tudást úgy, hogy az egyszerűsítések lehetőleg ne vezessenek pongyolasághoz, értelemzavaró elnagyolásokhoz. Ha mégis ilyennel, vagy bármilyen hibával találkoznál, kérjük jelezd blogunkon.

Bitcoin, a digitális pénz

A Bitcoin rendszer közvetlen versenytársaihoz képest működésmódjában egyedi, megoldásaiban kiérlelt, és elérte azt a kritikus tömeget, amikor már érdemes vele foglalkozni.

Éppen egyedisége miatt érdemes először azt megvizsgálni, hogy miben tér el a többi digitális fizetőeszköztől:

• Nincs mögötte egyetlen multinacionális nagyvállalat, neves bank, sőt még néven nevezhető ország sem, mert egy független, szabad, decentralizált, nemzetközi rendszer.
• Jól dokumentált, átlátható, a protokollja publikus, a kliensszoftvere nyílt forráskódú, az adatbázisa elosztott (nem egy vagy néhány központi szerveren tárolja a tranzakciókat, hanem a teljes tranzakciótörténet ott van minden felhasználó gépén), a kapcsolódás a rendszerhez peer-to-peer (a torrentezéshez hasonlóan az információt a felhasználók számítógépei tárolják, a kapcsolatfelvétel egy IRC-csatornán keresztül történik).
• Nem az egyes tranzakciók titkosak, hanem a felhasználók valódi kiléte. Nevek és bankszámlaszámok helyett itt csak hosszú, értelmetlen karaktersorozatból álló címek vannak, amik akár tranzakciónként változhatnak. A rendszerben tehát nehezen visszakövethetően, akár teljesen anoním módon tudunk vásárolni.
• Bitcoinokhoz (rövidítése: BTC) többféleképp is hozzájuthatunk:

• nyújthatunk valamilyen szolgáltatást, árulhatunk valamilyen terméket bitcoinért (lásd: bitcoin elfogadóhelyek)

• vásárolhatunk dollárért, euróért, fontért valamelyik nemzetközi kereskedőnél (pl. TradeHill, Britcoin, MtGox)

• "bányászhatunk" magunknak bitcoinokat egyénileg vagy valamelyik társulásban, ha van hozzá megfelelő hardverünk, és győzzük kifizetni a villanyszámlát...

 

Hogyan nyithatunk bitcoin-számlát?

Ehhez nincs más teendőnk, mint letölteni az op.rendszerünknek megfelelő kliensprogramot, futtatni, és várni, amíg az eddig generálódott blokkok le nem töltődnek (ez akár pár óra is lehet). Ezzel meg is nyílt a saját számlánk, a rendszer által generált címünket (ami 1-essel kezdődik, majd 32-33 értelmetlen karakterrel folytatódik) üzleti partnereinknek megadva várhatjuk az utalásokat, vagy nekiállhatunk a bányászkodásnak. 

Megbízható-e a Bitcoin rendszer?

Mivel pénzről van szó, az első és legfontosabb kérdés a megbízhatóság, a biztonság. Összetett rendszerről lévén szó érdemes több aspektusból megvizsgálni.

A Bitcoin elméleti, matematikai alapjai nagyon jól lefektetettek, stabilak, megbízhatóak. A számlatulajdonosok azonosításához, a tranzakciók naplózásához és ellenőrzéséhez ismert, jól bevált, jelenleg feltörhetetlennek tartott kriptográfiai módszereket alkalmaznak (SHA-256, RIPEDM-160, ECDSA).

Ahhoz például, hogy valakinek a tranzakciók aláírásához szükséges privát kulcsát tudjuk használni (magyarán el tudjuk utalni a bitcoinjait saját számlánkra), egy 48 jegyű számot kellene megfejtenünk (összehasonlításképp: az ötös lottóban kb. 44 millió különböző számkombináció van, tehát lényegében a főnyereményhez elegendő egy nyolcjegyű számot eltalálnunk...). A Bitcoin által használt algoritmusok, adattárolási módszerek, hálózati protokollok is vagy kipróbált és bevált megoldások, vagy nagyszerű újítások (ilyen pl. a blokkok láncolatában a főlánc megtalálása). A rendszer a túlterheléses támadásokkal szemben is elég jól védett, ha pl. valaki nagyon kis összegeket szeretne elutalni, akkor az összegnél jóval nagyobb tranzakciós díjat kell fizetnie (0,01 BTC-t), ezáltal igen költséges lenne egy ilyen jellegű támadás nagy volumenben.

Sokkal problémásabb biztonsági szempontból a kiszolgáló infrasturktúra, tehát azok a ráépülő szolgáltatások, amik nem a rendszer integráns részei. Több pool (= bitcoin-kereső társulás) is állt már órákat-napokat DDoS támadások miatt, legutóbb pedig a legnagyobb bitcoin-tőzsde (MtGox) felhasználóinak a belépési adatait lopták el hackerek. Idővel persze jobb lesz majd ebből a szempontból is a helyzet, ha a megtámadottak tanulnak hibáikból, a felhasználók pedig preferálni fogják a megbízhatóbb szolgáltatókat.

Mi lesz a bitcoin jövője?  

Ez az a kérdés, amit minden befektető, bitcoin-bányász és számlatulajdonos tudni szeretne, de persze senki nem tudhat.

Ami szinte biztos:

• Bitcoinokat bányászni egyre nehezebb és reménytelenebb vállalkozás lesz, mivel az egységnyi idő alatt kiosztott BTC-k száma kb. négyévente feleződik (jelenleg a második ciklus első részénél járunk), miközben az összes számítási kapacitás folyamatosan növekszik (az újabb bányászok megjelenése és a technika fejlődése miatt). A mostani igen dinamikus felfutás várhatóan csillapodni fog (bányászni csak addig érdemes, amíg a kitermelt bitcoinok legalább a beruházásunkat és az energiaköltségeket fedezik, így akinek nincs megfelelő kapacitású célhardvere (ASIC alapú, erre a feladatra optimalizált célszámítógépe), az előbb-utóbb kihullik a globális versengésből). A rendszer tervezői szerint egy idő után a tranzakciós költségek fogják a motivációt adni az infrastruktúra fenntartásához. Meglátjuk.
• Az elkövetkezendő egy-két évben kiderül, hogy sikerül-e a bitcoinnak betöltenie a szerepét, és valóban széleskörűen elfogadott fizetőeszközzé válik, vagy eltűnik a digitális süllyesztőben. Ez nagyban függ a rendszerbe vetett bizalomtól is: egyetlen erős támadás (akár hackerek, akár valamelyik jelentősebb ország hatóságai elégelik meg az anoním pézeszköz sikerét) elegendő lehet ahhoz, hogy a mélybe taszítsa a BTC-árfolyamot.
• Az optimizmust erősíti az egyre növekvő ismertségen túl az a tény is, hogy 2013 végéig már 12 millió BTC gazdára talált (jelenlegi árfolyamon 14 milliárd (!) dollárnyi értékben), ami már komolyan vehető piaci erőt és kapitalizációt képvisel.   

Összességében tehát a bitcoin egy feltörekvő, reményteli, nagy haszonnal kecsegtető, de meglehetősen kockázatos befektetés.

Ha maradt még kételyed, van még kérdésed...

akkor ajánljuk még a FAQ-t, vagy blogunkat, amely mélyebben és részletesebben foglalkozik egy-egy témával.

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.